Supersheep

Timo volt olyan kedves és hozzámvágott (na jó, idedobott) egy labdát (hógolyó?) hogy hátha előhozna a süllyesztőből. Amolyan elektrosokk terápia, mint a korházas sorozatfilmekben, mindenki kiabál, hogy "Clear! .. Clear! ..." aztán áteresztik a kettőhuszat a kliens szivecskéjén, hadd éledjen már vissza ebbe az életbe.

Nem vagyok amolyan hógolyózós fajta (ünneprontó) meg foglalmam sincs (sajnos) mi az öt (vagy egy vagy tíz vagy tizenöt) kedvenc filmem (Ha erről szólt a hogolyó, mert ezt ugye csak feltételezem, pontos megfogalmazás Timónál sem volt).

• mert rövid a memóriám
• mert amit valaha jónak tartottam időközben kiábrándultam belőle
• mert rövid a memóriám (látod?)
• mert túl sokat láttam, hogy "kedvenceim" legyenek stb.

Megnéztem az Avatart is, méghozzá háromdében. Aztán valaki utána kifejtette, hogy ez mind semmi, innen arrafele aztán majd jönnek a négydés filmek is, amin én, a szolid fizika elkötelezett hívője kicsit elcsodálkoztam, de hát kivel lehet vitatkozni, ha az interneten olvasta! Tetszett. Amúgy. a látvány. a film ... whatever. Valószínüleg már a moziba bemenet is tudtam, hogy ezt se nem Jarmusch, se nem Almodóvar rendezte, szóval nem számítottam semmi mélységre. A Pocahontas-hasonlat azért utólag is viccesnek tűnt. Na de a top ötben nincs benne. A technikai top ötben talán.

A Fight Club-ra emlékszem mekkora hatással volt rám, mikor előszőr láttam. Aztán megnéztem másodszor is. kb. mint az Alien. másodszor. (az sem hatott. másodszor). A Mátrix (az első) nagyon hasonlatos bár talán ahhoz többedszeri nézés kellett, hogy elveszítse elánját. A többinek egy sem. Startból égtek.

Legalább Timo hatására megnéztem a Mary and Max-et. Szép, némileg megrázó, nem top5. De értékeltem. De az a top 5 elég nagy cucc mindabból, amit valaha láttam (még akkor is, ha nem tudom mi kellene odakerüljön)

Elég megrögzött animációs-film rajongó vagyok, technikától (klasszikus, manga, absztrakt, gyurma, cgi stb.) teljesen függetlenül. Úgyhogy tegnap este az Up in the Air helyett inkább a The Secret of Kells-t néztük meg s egylőre nem bánom (miért bánnám, ha ma este meg megnézhetem a másikat is, ha épp úgy szottyan kedvem?). Erősen Samurai Jack stílusu rajzolása nekem nagyon tetszett. Still, animációs kategóriában azért még mindig Hayao Miyazaki a legjobb. Szinte bármi, ami az ő kezei közül jön, csodálatos. Igen azt hiszem ez a kulcsszó rá. Valahogy az, ami a Disney kellene legyen (Lásd a Fantasia filmeket például). Animácókat most mint pergőtűz tudnék ideszórni, amik mind a jótól a nagyon jó fele hajlanak: Persepolis, Coraline, Ghost in the Shell (1-2, a kettő két eléggé különböző film), Wallace & Gromit, Grave of the Fireflies, stb ... Bár vannak ellenpéldák is, pl. a Pixar néhány újabbja sztem kifejezetten gyenge (pl. Up!,de a Cars-ra meg nem is akarok gondolni), a 9 sem igazán hozta a hozzá fűzött reményeket, Miyazaki is csöppet unalmas már (bár még mindig gyönyörű) lásd Ponyo, ami nem igazán tudta überelni sem a Spirited Awayt, sem a Howl's Moving Castle-t ...

Jó film is sokféle van. Vannak a nagyon kommersz "jó filmek", ami nem túl komplex, de szórakoztató. Lásd pl. a fenti Avatart, ami szerintem nyugisan idefér, vagy az új sorozat StarWars ... meg biztos sok más, csak ugye rossz a memóriám és hát ez nem épp az "emlékezetes" kategória.

Meg vannak a némileg vagy nagyon elvont jó filmek, amik már már a film fogalmának határait feszegetik néhol és eléggé nem az eladható kategóriában vannak ezért, pl. Lars von Trier Dogville-je, vagy Greenaway filmek vagy mondjuk egy Bergman féle Hetedik pecsét.

Meg vannak akik tudják keresztezni a nem csak szórakoztatót a Hollywoodi stílussal (és [technikai]minőséggel?) pl. a Cohen testvérek filmjei, névlegesen a No Country for Old Men ugrik be, Wim Wenders Million Dollar Hotel-je, a legtöbb Tarantino film de van más példa is bőven.

Vicces filmek, mint Brian élete a Monty Python "előadásában", grandiózus filmek, mint a Gyűrük Ura trilógia (amit kissé vegyesen érzek, mert nagyon jó. lenne. Ha nem lett volna a könyv előbb, ami egy lehetetlenül magas mércét allított neki.)

Ezek mind mind jók. De legjobb öt? Can't do. Couldn't say.

ui. ps. stb: S akkor meg rájövök, hogy (lásd fentebb említett laskaszürő jellegü memória) teljesen kihagytam a kb. tíz évesnél régebbieket. Na jó. Véletlenül Bergman benne maradt de akkor is. Száll a kaukk fészkére, Full Metal Jacket, Blade Runner, Kurosawa és Tarkovsky filmek, Clockwork Orange hogy csak párat ideszórjak, ami szintén a nagyon jó filmek kategóriájában van nálam is, bár nagyrészt az IMDB top 250-ből loptam az ötleteket. Na. Az, ha nem is teljesen mérvadó, irányadónak mindenképpen jó. abból a kettőszáz ötvenből vagy százötvenet biztos én is alá mernék írni, hogy jó film. kb ötven nagyon jó. Egyáltalán nem az első ötven persze, de akkor is. És niylván van másik kétezer, ami jó vagy nagyon jó és nincs rajta. Ez van.

Lecsúszhatsz rajta. Ha utána visszanézel, emelkedő lesz belőle.

Azt mondják, "lecsúsztál" és nem gondolnak semmi jóra, holott lefele mindig könnyebb (árral úszni is) na meg a városból a tengerpartra is biztos lejtőn ereszkedsz be.

A szabadeséssel is egyszerre asszociáljuk a szabadságot és az egyenes utat a csődhöz, például. S így leírva rájövök, hogy itt semmi tévedés nincs. Társadalmi életed csődje minden egyébnél közelebb visz a szabadságodhoz. Ha tudsz vele élni.

Lecsúszol az irodábol és a tengerparton kötsz ki ... Baj ez? Irigyellek.

beach by Wolfgang Staudt

Képzeletbeli énem bátor, vagány, szép és kisportolt, már rég elhagyott a francba. Lazít egy tengerparton, mászkál a nagyvilágban, ismerkedik, több nyelven beszél és heti tíz dollárból meg egy 50l-es hátizsákból megél.

Csak tudnám, honnan van az a heti tíz dollárja. Talán mosogat néha egyet-egyet útközben.

Kicsit lesöpörgetem a port erről (lehet ezért folyik az orrom egyfolytában?), forgatom, nézem ... amolyan mit is kezdjek veled hozzáállás nagytakarításkor. Most kidobjam a többi limlommal együtt, vagy még tegyem vissza a polcra, hogy két év múlva ugyanonnan kerüljön a kukába?

Szép, színes, hagyjuk még kicsit.

Hülyeség amúgy (daaah) hogy most írok, mikor igazából nincs mit, mikor a legutóbbi bejegyzés és ez közt annyi sokszor lett volna inkább. De hát whatever.

Süt a nap, harminc fok, folyik az orrom én meg blogolok a semmiről. Ez elég régi. De naplónak elmegy. Uborkaszezon, másnak álcázva. 

^{Aphrodité haja szála se görbül, csak hullámos. Afro-dité. (Igen, Vénusz)}

Végigsétálsz a hideg, kockás köveken, talán most utoljára, gondolod ... a helyszínt mintha egy olcsó, hatásvadász horrorból ollózták volna ki. Kicsit kopog, kicsit az alvadt vér pirosa színezi a kockákat.

Lóugrásban próbálkozol, majd megelégedsz a páros-páratlan lépésekkel is. Balláb mindig páros, jobbláb mindig páratlan kockára.

Emlékszel(lem)(-e) képek suhannak el melletted. Itt nevettél, ott vártál, ott álltál, amott aludtál. És fáztál is hébe-hóba, bár ez nem tudom, hogy jön ide.

Visszhangzik minden.

A fény lassan vibráló tölcsért fomál a lecse és a fal között. Kék, zöld, fehér gomolyog a kiegyenesített füstben, de nem bír a sötéttel.

A zene valahol a háttérben, rüvidhullámról szól, itt elől a zaj elnyomja, talán meg is öli. Halkan sikoltva vesztődik bele egy füttyel megelőlegezett sörrendelésbe.  ... _{És mondom, hogy azt hallottam, hogy azt olvasta} .... ^{de nem, az nem is úgy van, mondom én neked} ... _{mikor mész holnap haza? nahát máris} ... ^{hogy én? én vagyok a hülye? na tudod} ... _{lefeküdtünk, mert már nem bírtuk lábon} ... igen, egy kockás folyosó és minden maszlag. nem értem. egyszerűen nem értem ...

A napsugár csak lassan jön be a szobába. Talán még ő sem ébredt fel. Vagy csak nem akar zavarni. Menj, aludj még kicsit. Jót tesz. Komolyan.

Ma megjavítottuk az egologót.

Gaz egoista alak vagyok (most őszíntén próbálom visszafogni alpáribb szavaimat, melyek kikívánkoztak,"úgy igazábúl") lévén én is csak panaszkodom hébe-hóba, meg magasrol teszek a munkára, míg saját érdek nincs benne.

Ez van. Rám az első követ, aki ... stb. Hallgatok, mert még megdobtok.

Szóval feltűnt még valamikor régebb, hogy valahogy, valamiért elapadt az egologo-ról bejödögélő forgalom, de különösebb nagy figyelet nem szenteltem neki. Ez van, nem vagyok népszerű s kész gondoltam :)

Ami persze továbbra is igaz, csak amiért paranojás vagy még nem jelenti azt, hogy nem üldöznek. 

Don't ask.

Szóval ugye én blogbejegyzek. Frissítem az egologó oldalt semmi. oké. Kell neki kicsi idő. Aztán pár óra múlva, még mindig semmi. Kezdett bosszantani. ugyanaz (és annál frisebbek) a webcafén már rég megjelentek.

És akkor (persze, dooh meg stb.)  kellőképpen felbosszantott, hogy akkor most már érdemes lenne  kódot is megnézni.

Well. Hát az én blogfeed-em baja azzal volt, hogy a feed UTF-8, amit meg a preg_match különösebb babusgatás nélkül (/u) nem akar lenyelni.

Hát na, erre tulcsórdult bennem a felebaráti szeretet  s csak kiástam még a maradék egypár másik nemműködő blognak is mi a baja (a szerzők tehetségét és népszerűségét, vmint ezek hiányait itt most nem vitatjuk).

Redirect, ami nincs lekövetve, megy egy nemműködő un-greedy regexp. Hogy ez utóbbi miért nem, számomra még mindig titok, de szerencsére, greedy-ben megy és kész.

Na. nagyjából ez a három, s hirtelen az egologo cirka harminc bloggal többet tud követni.

Ha eddig nem lett volna mire elpancsoljátok az időtöket.

De hát úgyis válság, munka nincs, lehet írni. Vagy izé :)

Teljesen véletlenül vettem észre, hogy flickr kontom ma négy éves.

Valamikor tegnap este  lépte át a fent említett kontó nézettsége a tízezret (hogy ezt a flickr egész pontosan hogy számolja, kicsit ködös. de mindegy)

Több mint egy hónapja nem írtam ide semmit.

Mindjárt több mint kettő.

Közben a világ véget ért, újjászületett és persze szokás szerint rengeteg víz foly le mind a Maroson, mind a Dunán, de még a Szamoson is csörgedezett valami.

Az ám.

Kell hozzá: egy gyufásdoboz, egy üres és egy teli filmtekercs (kazetta), sok fekete szigetelőszalag, néhány apróság s sok-sok napfény. Vagy legalábbis elegendő ...

Részletes útmutató itt. Ha megvan, kb. úgy néz ki, mint a mellékelt ábrán (a tripod csak flancolás, és rosszul is van rátéve -- nagyon nagy a látómező, s az a bigyó be fog lógni) Amúgy nem árt, ha leteszed valahova, mielőtt fényt képeznél ...

Tegnap ilyentájt írtam egy bejegyzést.

Elég hosszú is volt.

Írtam zenéről (többről is), filmről és könyvről. Úgyhogy most nem fogok, mert jó pap is csak egyszer prédikál, hát még én. Meg azóta különben is más zenét hallgatok.

Addig is  nézegessetek képeket inkább, mert azokról azt mondják, hogy darabonként ezer szóval érnek fel.

Amott jobbra találtok pár novellát, kisregényt és folytatásos krimit is. Gyilkol a tehetségem hiánya. De szép színes bigyók is vannak benne.

Holnapra talán ihlet is lett. Sicc, mint a macska.

Mondtam ugye, hogy miközben az ennedik linket kerestem (tegnap), a tűzróka megunta és meghalt? Na azért.

Talán sürgős segítségre lenne szükségem, de mondjuk sokkal valószínűbb, hogy ráér. Ráérek és el sem szaladok. Ha felhívom őket, úgyis tudják ki vagyok és hogy nagyjából merre

(kipróbáltam, bár akkor tényleg komolyan gondoltam és mondjuk nem nekem kellett a segítség. Visszahívtak és magyarul köszöntöttek, a nevemen. Az 112-ről beszélek, igen. Igaz, itthon, Vásárhelyen, ahol azért tényleg nem meglepő, hogy az ügyeletes orvos tudjon magyarul. Egyelőre. zárójelbezárva)

Üldögélek itt naphosszat. Reggel bejövök -- kilencre kellene, de újabban kezdek büszke lenni magamra, ha kilenckor már elindulok.Fél tíz inkább sikerül. Néha az sem. Senkit nem érdekel. Vagy nem mondják. Aztán csinálom a majdnemsemmit nyolc órán keresztül. Ha tényleg munka van, annyira elszoktam tőle, hogy alig bírom magam rávenni, mozdítsak valamit. Aztán háromnegyed ütkor elkezdek készülni, és öt-nulla-hat már az autóban talál, hazafele. Ahol sűrűn káromolom a forgalmat, mintha csak nem lennék én is részese, résztvevője és okozója ... 

Délután meg siránkozom, hogy milyen borzasztóan leköt a munka, nem marad napfény fényképezni. És mindenki körülöttem elvan, hogy szegény emberke mennyit dolgozik. Próbálom kiábrándítani őket. Nem hisznek nekem.

Tél van és sötét. Tényleg nem marad sok fényképezni. De lehet ez is csak egy kifogás. Magam ellen.

Eltunyultan ülök az irodai székben a lustaság és eltunyulás feltornyosul körülöttem, mint a Taxidermiában a  háj a túlsulyos apán ...

Még pislákolnak bennem az emlékek, hogy milyen igazán jó is volt kimenni tenni, venni, de lehet, rózsaszínben nézek vissza. Vagy ezzel nyugtatom magam és oltom tovább a gyertyát.

Lámpát gyújtok inkább s még olvasgatok kicsit. S egyszercsak kivágom magam s eltünök. Egyszer ... csak .. 

Mert már olyan rég kellene írjak. Mert mikor kedvem lenne, vagy net vagy alkalom nincs, vagy éppen túl sokan vagyunk, hogy elmerüljek ebben.

Mikor idő, alkalom és egyéb van, mindig kimennek a fejemből a velősebb mondanivalók. De persze mindez lehet, hogy csak egy kifogás arra, hogy szarul írok. Mint ahogy szobrásznak sem jönnék be, holott a fejemben ... phü.

Detto fényképekkel. Sajnos. Bár tanulok-tanulgatok, abban is nagy táv választ el a tehetségtől ... ezért pótolom mennyiséggel, ami persze nem megy és akkor még hátravan a probléma a sok középszerűből a nagyon kevés jót és/vagy érdekeset kiválogatni. Ami szintén nem mindig jön össze.

Elterelem a szót. pedig annyi, de annyi szó lenne, aminek jobb helye lenne itt. De most nem jönnek, mert voltak és elszálltak. S nem volt írás leragasztani őket, szárnyukat szegni, mutogatni mindenkinek (na persze már annak, aki figyelne is rájuk) 

Vátozom. Régebb öregedésnek mondtam volna másokra értve, ma fejlődésnek próbálom álcázni magamfele. Valamilyen szinten csak egyfajta érettség. Hogy jó-e vagy sem, azt még nem vitatom. Az alma nem csak édes lesz, ahogy egyre érik, de puhább is, aztán elfonnyad ... 

Mindenesetre ennak a postnak a dala a Leather. By Tori Amos.

Look, I'm standing naked before you ... 

de a szavak a dal mellé, amelyek itt kellett volna legyenek, már nincsenek itt. Úgyhogy szokás szerint értelmetlen. Ez van. Still.

... I can scream as loud as your last one, but I can't claim innocence... 

írok ide valamit. egyből egy hosszú ível kezdve. :D

kicsit futtában? mondom ezt kávém maradéka mellett üldögélve a kávézóban, miközben blogot írok. Kell lennie itt egy ellentmondásnak ...  csak még nem találom. vagy nem érdekel. Vagy mindegy is.

Egy óra múlva a város másik végén kell legyek s közben szedjem ki a kocsit a parkolóból. Nembaj. De legalább kifényképezgettem magam. picit. Meg beszélgettem picit. Meg még mindig találkoztam ismerősökkel. Néhánnyal. Meg süt a nap is kicsit. Fel vagyok dobva. Kicsit? Nem kicsit.

Több ilyen lyukasóra-délelőtt kellene. Szakmát kéne váltsak, mondjuk lehetnék profi sétáló is. Cipő-tesztelő. Koptatógép.

Bejutottam fotószakra. Mellesleg. yay. annyi művész között zavarban leszek. Vagy nem. Mint az IKV-n, sok-sok-sok évvel ezelőtt (országos szakasz, Szováta, valamikor 99ben talán?), mikor feltették a kérdést egy bevezető előadás alatt a résztvevők nagy tömegének, hogy "mert ugye itt mindenkiszeretne valamikor publikálni? ... " (bólogat lelkesen mindenki) én meg talán gyáva voltam felemelni a kezem, hogy "én nem" ... :D de úgy gondoltam s akkor elég volt. Ma tuti beköpném: "You are all individuals. Yes, we are all individuals ... Erm ... No, I'm not". Szóval nemakarok "profi" fotós lenni, de tanulni igen. We'll see.

Még van tíz percem. Ment és bezár.

Szombat, 3:30, indulok Vásárhelyről.
Szombat, 8:06, Romtelecom Datacenter, Bucharest. Halálközeli élmények: nem tudom, aludtam közben :D (egyedül vezetek)
Szombat, 15:?? megint kijutunk napfényre.
Szombat, ezek között, 150km/ó fölött a pályán, a fékekben nem bízom. El kellene már vinni szegényt szervízbe.
Szombat, 17:?? második próbálkozásra sikerül bejutni a Mioveni-i gyárba. szerverterem.
Szombat, 20:21 eldöntöm, hogy Brassó fele vegyek inkább, mint az Olt völgyén. Eke-beke-békatökével.
Szombat, 20:55 Java-t iszom Câmpulung-on. Ez semmi, van Blue Mountain is. Ultra gourmet, csak BM-ként jelenik meg a menüben, 10RON (pt. cunoscători), a Java (szintén "gourmet" kategóriában) alig 6. Utóbb kiderül, mindkettő (mint ahogy a többi "gourmet" kávé is) tasakos kiadás (a'la forrócsoki style). Bleh. ÁÁÁÁtvágás. De jó végső soron. Engem könnyű átvágni.

Vasárnap, 01:ésegykicsi. Újra itthon a nagy csapat (én egyedül). Kilóméterek: 740 (kb.), halálközeli élmények: egy biztos. De a majdnem megint kihúz a csávából.
Vasárnap, 13:30 lekésem a Kolozsvári buszt. stoppolok. (nem zoknit)
Vasárnap, 14:50(kb) felvesz egy kedves (és bőszövegű) szatmárkörnyéki méhész. lassan debiztosan odaérünk. Szatmárról jön, via Ploiesti. még élek.
Vasárnap, 17:körül _{(így kell nekem, ha takarítok a telfonomban)} Kolozsvár, 12 fok, esik az eső. Perfekter Halt fürs Haar - Drei Wetter Taft.

Hétfő, 06:20 lekések minden lehetséges trolit
Hétfő, 07:10 már autóban nyomom az esőt, reptér, Monostor, Vásárhely útvonalon. Ésszerű, nem?
Hétfő, 09:30 hazaszaladok, "pontratenni portfóliómat". Ahhh. művéth lethek (kissé affektáló, fennkölt hangon)
Hétfő, 10:20 beérek "dologzni". Kilométerek: kb. 860 vezetve, 970 utazva
Hétfő, 11:20 a Bravia-t visszarámoljuk a másik Corsaba, megyünk Udvarhelyre. Már megint én vezetek, a változatosság kedvéért. Pedig nem is gyedül megyek.
Hétfő, 17:30 kissé berekedve, de itthon. A hétvége sikeres volt, lássuk a hetet. Kilométerek: közel ezerhez. Halálközeli élmények: eddig (összesen) kettő. Bogozd ki a handsfree madzagjait, mielőtt a kocsiba ülnél, nem kanyarban kell odafigyelni a szembejövő autó bámulása helyett
Hétfő, 18:00 ál-szorongás egy ál-felvételiért. Fotószak a művészetek iskolájában. (Nem összetévesztendő a művészetivel). Mindenki mutatja, hogy neki mekkora van. Én inkább elő sem veszem. Úgyis az számít, mihez tudsz kezdeni vele (én nem sokat, ezért jövök tanulni, ugye). A fényképezőgépekről beszélek, vetted észre, ugye?
Hétfő, 20:30 rohanok focizni. Én s a foci. Nem telálom a függőleges vonalakat a magyar billentyűzeten. De ettől még párhuzamosak. Sebaj, rohangálok le s fel s ha hozzám kerül a labda (véletlenül) tuti, rossz irányba rugom.
Hétfő, 22:30 Koszosan és büdösen ... (most itt persze már megint Hobo jut eszembe -- hétvégi zenehallgtási ártalom. Ballada a senki fiáról.) Fáj a talpam (pocsék cipő, de mit várok) és persze éhez. S a fishfingersz nem is lessz szörnyű olivában sütve. Helyesbítés: a fishfingers by definition szörnyű. De az már nem ront tovább rajta, hogy "rendes" olaj helyett a jó drága olivát pazarlom rá ... legalább ennyi.

Kedd, 1:14 Bloggolok, én hülye. minek is?

Alvás. Volt vasárnap és hétfő éjjel. Akkor meg minek siránkozom?

A walkman listájában:

Aievea: bukaresti jazz, vokállal fűszerezve
Budapest Bár: chanzon, talán, szalonzene? kortárs összeállítás egy régmúlt hangulatról
Burial: dubstep ... lassú elektronika. Ellentmondás a szavakban?
dEUS: ümm... indie?(az idióta címke, amit fűre-fára ragasztanak). nem tudom. annyira nem ragad magával, hogy érdekeljen.
Flunk: kis norvég triphop? elektronikus - a vizes lepedő, amit majd mindenkire rá lehet húzni.
Ternipe: cigányzene. ez legalább egyszerű
Tool: progresszív rock.

S hol állok én, hol álltam?

Jó lenne akkor talán a változatosság kedvéért egy "normális" bejegyzés is. (S most ne kezdjük firtatni, hogy mi a normális. mondjuk ami legalább mondatokból áll)

Legalább gondolatfoszlányokból, jó? Egyezzünk ki, kunyerál a tudatalattim. Ő jobb ilyen inkoherensben. S hát ő a kreatív (sokunk közül?) ... 

szóval mégsem lesznek rendes mondatok.

Vagy ha igen nem függenek (nagyon) össze. Bírkozom a magyar billentyűzettel. Valamit mindig tuti elütök. Ezt-azt akár többszőr is.

De olvasni, be kell valljam jobb így, ergo meg kell tanuljam (szokjam?) gépelni is. Azért megyeget.

Ja, piros plakát. Gaga szülinap. Beatrice és Bikini. Pont mikor kezdtem elhinni, hogy na, ez alá már nem lehet süllyedni. (ill. nem is kezdtem ilyeneket hinni, de erről a plakátról egyből ez jutott eszembe.) Mégis. Attól félek előbb utóbb valakinek csak sikerül megcáfoljon (és lejjeb süllyed).

Faithless és olasz operahang? Néha meg kell nézzem, miket hallgatok itt((en), a butuló akkcentus kedvéért. ) Amúgy az áriától eltekintve a többi elég sallang düc-düc. ja. Drifting Away, Paradiso Mix.

Do you suffer from long term memory loss? -- I don't remember ...  Chumbawamba: Amnesia Tiszta jó ez az amarok. csak annyit pötyögtem be, hogy amne, és már nyomathattam is be a lejátszóba ezt. Hogy tudjak idézni pontosan, hogy elmondjam, hogy felejtek el mindent. Legalább a gépem nem. annyira. Mennyivel jobb ez mint egy remix düccdücc. nem mintha olyasmiket nem hallgatnék, de kikérem maganak. csak jobbakat. haha.

Mára lemondtam, hogy nekifogjak a Tae Bo-nak, pedig milyen jól hangzik. Felvághattam volna vele, vagy valami. De elmegyek legalább úszni. Bár az nem olyan cuccos. Vizes inkább. hideg és  sosincsenek igazán jó nők nézni, bármit is képzel el az ember/laikus/filmrendező stb. Persze nem tudom a Tae Bo-val mi lenne a helyzet. De talán csütörtökön. talán nem.

Péntek megint Bukarest. f. ez. amúgy erre vonatkozott a múltkor is, de mindegy. Talán nem is volt értelme dühöngeni. Mert jó hogy lejárt. Most is jó lehet akár. 

Maybe things are going to change. Vagyis ez egy kezdet? Vagy a kezdet közepe, vagy, vagy, vagy ... 

Túlontúl sokat gondolkodom, elmélkedem, elképzelek és teoretizálok. S csont nélkül, tutira, mindig, minden MÁSKÉPP alakul.

Szóval talán abbahagyom a gondolkodást, s akkor a világ sem fogja tudni merre vegye az utat. Elvégre tőlem nem fog tudni többet puskázni. Hahaa.

Olvasok, nem iszom, úszom és család látogatok. Mára elég is lesz. Asszem. S ha nem majd kitalálunk még valamit.

Szia. s most már írj te is.

uff.

f-stop.fűző. fű. fúr. fuck. ficsúr. folyam. folyamat. folyamatosan. folytonosan. folytat. fojt. forr. forrás. forgat. forgatás. forradalom. forr-a-dalom. forgalom. fogadom. fogadlak. fogadol. fogadó. fogad. fog. fogszuvasodás. faragatlan. faragó. farag. fa. fataró. folk. firenze. fék. fák. fáck. fuck. fuck. fuck.

fuck.

na. úgy na.

és most pedig folytatjuk a napot mosolyogva.

mintha mi sem történt volna.

rémes. rímel. rimmel? 

fesd feketére fejed faragatlan fafej felebarátom.

amúgy jól vagyok. csak néha kell kicsit kiabálni bele vödörbe.

:) and thank you for flying egotripp airlines.

Mosolyt csaltál arcomra.

Bár meg kell valljam, ez alapvetően nem egy nehéz dolog.

de akkor is ... 

a vér íze olyan mint a rozsda. vagy a rozsda kicsit vérízű? Belehasítok ebbe a csőbe s elrozsdázik ...

kiengedni vért. gyógyulás?

vér. élet vagy halál? a születés vérrel jár. a halál nem biztos.

drámai, mindenesetre. piros, feltünő feketén is, fehéren is. Főleg fehéren. látjuk. Havon, lepedőn, bőrön.

A porban (hálistennek?) egyre ritkábban. egy elpunyult generáció vagyunk. Nincsenek karddal, késsel, bicskával, gyilokkal, ököllel vívott csaták. Véres kardot hoztam. valaki?

A konyhában esetleg elvághatod magad. (Ismerjük meg testünket. Ha elvágod, vérzik. néha akkor is, ha nem)

Most mire gondolsz abból, ha azt mondom, ez egy véres hétvége volt? S vigyorgok. hozzá.

A tegnapi bejegyzésemet elbeszélgettem. Privátban, ez van.

Kis fűszeres kaja,  némi olvasmánnyal, dalok hat vagy hét alkalommal, valahol Bukarest és Temesvár között.

s ma nincs kedvem blogot írni. (a gonoszabbik mosoly.)

Képzeljetek ide helyette mondjuk egy riportot.

Amerikából, fesztiválról.

Akkor egyértelműbb lesz, hogy meg akarom találni Esztert ... mielőtt valaki szájába nyomja az első vaníliás fagylaltot. Pont Amerikában. szóval nem jelentéktelen ... 

„Mert mit mondott az Úr Mózesnek, amikor a nevét kérdezte? Azt felelte: vagyok, aki vagyok. Mit kezdesz azokkal, apám, akik sem a jóhoz, sem a rosszakhoz nem csatlakoznak, hanem azt felelik neked: vagyok, aki vagyok. Fognak egy vastag faágat, szurokba mártják, meggyújtják, s elindulnak a saját lángoló szövétnekük mögött.”

az ateista pofát vág. még nem tudja milyent, kicsit megilletődött.

Ez van. elvégre illették.

Isten hozott (tehát az ateista nem érti, hogy is kerültél ide) az internetes mémek temetőjében. (You have reached the end of the internet. Now you can tun off your computer. Thank you and good bye.) Mocorog bennem, hogy ezt azért akár tudhatta is volna, hisz máskor is megcsináltam. Most is megfogom. Reccs. derékba töröm a ... hm. pedig velem van baj, mert úgy', mindegyiket lereagálom, mielőtt derékbatörném. Szóval csak gyáva vagyok tovább labdázni. És magamnakvaló, mint egy fekete lyuk a gravitációjával. Tessék, csak tessék, innen nem megy el senki és semmi. (Hotel California, anyone?)

De hát "how do you turn down a dame who brings you roses?" (ez egy mély, lassú, nyugodt, film noir-os hangon, a'la a Sin City. Bár az ötlet sokkal régebbről jött. túl sokat magyarázok.)

szóval az ateista hebeg-habog, s felméri a helyzetet. (Megköszönné igazából, de zavarban van s nem tudja, hogy mondja.) meg van lepve, hogy olyan mond ilyeneket, aki nem is ismeri ... egyrészt, hogy olvassák olyanok is ezeket a sorokat, akik nem ismerik [ez volt a cél, vagy nem? sőt] ... másrészt .. na. érted. [elvesztette a fonalat. kis kezdő.]

Felfedezi (meh, semmi újat, mégis, ki vagyok én? James Bond, vagy Marie Curie? egyik sem. egyik sem felfedező.): skyggedis, ifjú hölgy, NOHA - Tu Café t halgatott legutóbb (később arra is rájön, hogy utoljára júliusban, az utolsó efem szerint ... ergo én vagyok mindenről lemaradva), szereti Klimt-et (mélyre ás). Közben a TVben Bertolucci lopja a szépet, háttérzene, Portishead. Glory Box ... Give me a reason to love you. Igen, skyggedis Portisheadet is hallgat(ott legalábbis). check. És még sokminden más szépet és jót (föltár. megtartja magának), de azt is, hogy valóban, sztem sem ismerjük egymást. double check. Egyelőre.

Most soundtrekknek betettem volna Moloko - Forever More-ját, nem másért, csak mert ma az kocsiban(sic!) kb. hatszor akadt ki a szám elején a cédé, de a laptop saját basszusa vérszegény ... valami más lesz. Vagy másik gép, basszusládával.

Bár ha a soundtracket szó szerint vesszük, ide inkább valami grandiózus, mint mundjuk Aphrodite's Child, 666, "The Capture of the Beast". azaz most kivesézzük a mémt. nándikás bruhaha, I guess.

A felhívás szövege:
1. Pakold ki a versenyt a bejegyzés címébe! (benne)
2. Linkeld annak a blogját, akitől kaptad
(ha több is van neki, akkor azt, amelyiken a díjról írt)! (bene, bene)
3. Jelölj öt blogot (azaz bloggert/bloggerinát), és linkeld őket! (nem. csakazértsem)
4. Hagyj nekik üzenetet arról, hogy jelölted őket! (minden jelöltnek hagytam. beccszó. vagy nem.)
5. Írd le ezt az öt szabályt. (teccsék)
(6. Szegd meg - legalább az egyiket.) (lévén a 3-ast megszegem, a négyest nehéz lenne nem. ismét, nándikás bruhahah. vagy valami hasonló.)

Ahhoz képest. Túlzásba sem vittem a megölését a dolgoknak.

4 perc van még nyolcig. Este. S (számomra) bizarr módon, késő.

késő lefeküdni, mert négykor indulnom kellene.

Késő nem elmenni Kolozsvárra és másképp gondolni ezt-azt.

Késő kolozsváron nem úgy viselkedni, mint egy átlátszó tejüveg, játsszva a gondolattal, hogy most hagyom magam, hogy látsszodjon, hogy nincs minden rendben, vagy tényleg nem tudok másképp. Már késő felvenni az álarcot, mégis tagadni utolsó cseppig, hogy "baj" lenne. Minden a legnagyobb rendben. My ass. Holott talán nagyobb rendben van mint oly sokszor máskor, mikor bezzeg semmi jelét nem adtam. Ezt is későn csinálom. És így annyival nehezebb elhinni, hogy értelme van. Így.

Későn kapom meg az üzenetét, amiben talán nem éertem mire célzott, késő van, hogy megértsem, mert küldtem máskor máshogy egy másikat. Későn? Talán. Nem válaszol. Sehol semmi.

Késő van.

Későn gondolkodom fordulókról az életben, néha rájövök, hogy amerre menni akartam, nem is jó irány (vagy az lett volna? már késő tudni ... )

A szerelem 3 évig tart Frédéric Beigbeder szerint s talán már ehhez is késő ... Kis, cinikus zárójel, hogy ezt a könyvet románul ovastam el pénteken, útban Kolozsvár fele, kb. 2 óra alatt... magyarul nem jelent meg, mint utólag megpróbáltam lenyomozni ... per pill., a román könyvkiadás, azt hiszem jobb állapotban van, mint a magyar ... ha abszolút értékben nem is (ezt nem tudom megállapítani) tendenciában (arra alapozva, ami eljut ide) mindenképpen ... 

Egyedül vagyok és túl sok mindenre késő van.

Megyek aludni, hátha holnap kellően korán leszek ... bármiben ... 

Sziasztok.